Lenhardt Balázs jobbikos képviselő - főállásban idióta - igazán intellektuális módját választotta a tiltakozásnak primitív önsuvickolásnak. Maga mellé füttyentette az N1 kameráját, majd Károlyi Mihály szobra (az, amelyiket mindjárt kihajítanak a helyéről) elől felszedegette a virágokat-koszorúkat, és kissé görcsös mozdulatokkal kukába gyömöszölte azokat.
S közben fakón motyogta: hazaárulóknak nem jár virág...ez a minimum, amit megtehetünk...reméljük hogy jövőre eltávolítják...és eltűnik a szellemisége, ami belephette a Parlamentet.
A legviccesebb pillanat az önfeledt virágtalanításban az volt, amikor Lenhardt arra próbálta felhívni a figyelmet, mekkora szégyen, hogy 2011-ben még vannak olyan szervezetek, amelyek koszorút tesznek az ilyen mocskok szobra elé, itt van például "a rejtélyes nevű Förszt Prezident...Förszt Demokrátik Republik of Hángöri." Ennél a résznél ő is érezhette, hogy cigányútra ment a mócsing - nevetett is volna, ha nem a bosszúálló öltönyét vette volna fel a "dühös vagyok" szakállkával.
Egyébként dehogy ez a minimum. Javasolnám a díszmarháknak, hogy reggelente, mielőtt beülnek az akolba, hugyozzák le Károlyi szobrát, együtt, boldogan, radikálisan. Nemzeti nedvet a nemzetvesztőnek, csapassák csak a szennyet szorgalmasan. Bátrabbak oda is csokizhatnak, majd szétkenhetik a rudit a szobron. Rétegekben dermedhet a hazafiasság.
Akkor majd nem Károlyi szellemisége lepi be végre a Parlamentet, hanem az a jó, tömény szarszag, hogy beleivódjon az amúgy sem málnapárájú benti mindenbe. És már csak az ablakokat kell bedeszkázni, hogy a bűz melege el ne illanjon, s ne szűrődjön be annak a másik elmebetegnek a szobra felől valami folyamatos, rendkívül idegesítő "Levegőt!" kiáltozás.
Utolsó sziszegések