Mindenki picsog, hogy jaj, mennyi részeg ember volt az éjjel, az MTI meg szörnyülködve kürtöli világgá, hogy hány fiatal töltötte túl magát, ami miatt a toxikológián bulizott egy rövid ideig. Drága barátaim, ne vágjuk már hanyatt magunkat a meglepetéstől! Alkesz nemzet vagyunk, imádunk vedelni. Minden alkalmat megragadunk arra, hogy inni kezdjünk. Örömünkben és bánatunkban is szürcsizunk, mostanában főleg az utóbbiban. A szilveszter ráadásul az az alkalom, amikor teljesen legális és indokolt a berúgás, sőt, azokat nézik hülyének, akik nem kezdenek vedelni legkésőbb délután ötkor. (A kemények már reggel hétkor kipipálják az első felest.)
Az áldott alkoholizmus génjeinkbe van kódolva, hogy éljek ezzel a divatos baromsággal. A tömény depresszióval ébredünk, fekszünk. Túlélésre játszunk minden nap. Legszívesebben megdöglenénk, de ahhoz is beszariak vagyunk, inkább bátran tintázunk egyet. Kettőt. Sokat. Naná, hogy az év utolsó napján a sárga hitelminősítés alá isszuk magunkat. Másnap legalább a fejfájással vagyunk elfoglalva, nem pedig azzal, hogy esélyünk sincs a fizetésből kihúzni hónap végéig.
Nem tetszik? Nekem sem, de jókat tudok röhögni a nyomorunkon.
Pedig lett volna más megoldás. Decemberben közhírré kellett volna tenni, hogy 31-én márpedig mindenki Népünk Szeretett Vezérének egészségére igyon.
Garantáltan alig akadna másnapos ember ma e részeg honban.
Utolsó sziszegések