Régóta lehet olyan érzése az embernek, hogy a fideszes megmondómannoknak külön kurzusokat tartanak, ahol a hülyeséget tömény dózisban nyomják nekik, miközben nyálképző tablettát kell szopogatniuk, hogy jól tudjanak fröccsenni, ha arra kerül a sor.

Kövér László a Fidelitas érdekeskedésén mindent megtett annak érdekében, hogy a közéletet immár teljes cinizmussal szemlélő jámbor polgár egy pillanatra megfeledkezzen a magára húzott kényszerzubbonyról, és cifra káromkodásban törjön ki, mielőtt a baltára pillantana a sarokban.

A sok baromság mellett (az IMF a sátán maga, egyedül mi csináljuk jól, mindenki más hülye stb.) volt egy olyan mondata, amitől még a legbirkábbak is farkasvonyításba kezdenek. Kövér szerint a jelenlegi kormányzati ciklus Magyarországnak az egyetlen, az utolsó esélye, s ha nem jön össze, abban mindenki hibás lesz.

„A mi kudarcunk nem tud politikai ellenfeleink sikere lenni. A mi kudarcunk az egész nemzet kudarca is egyben.”

Ne. Ezt nem fogjátok ránk tolni. Minden dilettáns, melldöngetésből született, agyhalott intézkedés sikertörténetként lett kommunikálva, aztán amikor kezdenek összeomlani a dolgok, akkor a nemzet a hibás (bármit is jelentsen a szó kövéri értelmezésben), akkor már szétkenjük a szart, érezze csak magát mindenki büdösnek ebben a disznóólban? Legnagyobb tisztelettel: lófaszt. Ezt már nem. A kormány kudarca a kormány kudarca. A Fidesz kudarca a Fidesz kudarca. Orbán Viktor kudarca Orbán Viktor kudarca. Kövér László kétségbeesése pedig Kövér László kétségbeesése.

Tetszettek volna normálisan gondolkodni, nem pedig atyaistent alakítani reggel, délben és este. Hogy mi szívjuk meg ezt is, az természetes. De legalább ne próbálják meg nekünk előrevetíteni, mennyire kudarcot vallott a nemzet abban, amit a hátára tosztak. Mert mi legyen a nemzettel, ha a Fidesz, az Orbán-kormány, a miniszterelnök kicsinálja magát a sok ostoba, demagóg baromsággal, az eleve pusztulásra ítélt intézkedésekkel, az ötletelés szintjére züllesztett törvényalkotással? Dögöljön meg, akassza fel magát, nyeljen mérget, ha ők fent elsüllyednek?

Mit látsz, Laca? – kérdi a fülkeforradalom népének még hívő maradéka. Egy nagy nemzethalált látok – visítja Kövér László, aki soha nem félt még ennyire saját rettegésétől. Pedig csak a bukást látja, a reménytelen utolsó métereket, amelyen még végig kell vonszolnia magát pártjának, kormányának, főnökének. Vesszőfutásnak mondhatnánk, de futásra itt már nem lesz energia. Utolsó esély? Nincs itt már semmiféle esély. Végszavak vannak. A nemzetbe pedig nem kellene a szaros csizmákat beletörölni. Az nem a Fidesz tulajdona, mint a vinnyogó, hőzöngésbe csomagolt félelem.

Kövér László reszketése sem a nemzeté. Az túlél mindent. Ezt is túl fogja. Őket is. És még a balta is a sarokban marad, nem lesz rá szükség. Nincs már sok fa alattuk, amit vághatnának.